Tartalomjegyzék
Gondolkozott már azon, hogyan lettek a törökök muszlimok Ebben a blogbejegyzésben Törökország lenyűgöző történelmét és az iszlámra való áttérését tárjuk fel .
A 8. századi első bevezetéstől a modern időkig, íme egy áttekintés arról, hogy ez az ősi kultúra hogyan építette be a világ egyik legnagyobb vallását.
Bevezetés
Üdvözöljük blogunkon, amely feltárja a törökök iszlám befogadásának gazdag történetét! Ez a lenyűgöző elbeszélés évszázadokat ölel fel, és jelentős hatással volt az egész régióra. Az iszlám gyökerei a mai Törökországban a 9. század végére nyúlnak vissza, amikor az állam a kharansidák uralma alatt állt, és az iszlámot hivatalos vallásként fogadta el.
A muszlimok és törökök története azonban még régebbre nyúlik vissza. Az arab és török kereskedők évszázadokon keresztül kereskedtek a Selyemút mentén, és eszmét és szokásokat cseréltek, beleértve vallási meggyőződésüket. Még az iszlám megjelenése előtt sok türk törzsnek volt saját egyedi vallási gyakorlata, amelyet követett.
Ismerték egymást a muszlimok és a törökök az iszlám előtt
Az iszlám megjelenése előtt a törökök és a muszlimok sokáig ismerték és kommunikáltak egymással. Nagyon sok török szolgált az Abbászida Birodalom hadseregében, és a Selyemút miatt az arabok és a törökök árukat kerestek, életükről, kultúrájukról beszélgettek egymással. Kulturális és regionális különbségeik ellenére képesek voltak baráti együttélésre.
Az első muszlim hittérítő Közép-Ázsiában
A Kara-Khanidák kán Satuk Bughra kán a muzulmán hittérítő úttörőjeként ismert Közép-Ázsiában, ami jelentős mérföldkövet jelent az iszlám elterjedésében a török nép között, és előkészítette az utat a szeldzsuk birodalom jövőbeli terjeszkedése előtt.
Bár Bughra kán megtérésének pontos részletei továbbra is tisztázatlanok, széles körben elfogadott, hogy ez az iszlám kultúrának való kitettsége eredménye volt .
A törökök megtérését befolyásoló tényezők
A törökök fokozatos áttérése a goktanriról (göktürkekről) az iszlámra összetett folyamat volt, amely több évszázadon át ment végbe, és számos tényező befolyásolta. Íme néhány a legjelentősebb tényezők közül, amelyek létfontosságú szerepet játszottak abban, hogy a török nép elfogadta az iszlámot:
- Kereskedelem: A Selyemút, egy jelentős kereskedelmi hálózat, amely Közép-Ázsiát a Közel-Kelettel kötötte össze, létfontosságú szerepet játszott az iszlám elterjedésében a török népek körében, köztük a goktanri népeknél. Az arab és perzsa kereskedők, akik bejárták a Selyemutat, bevezették az iszlámot, és miközben érintkeztek a török néppel, elkezdték terjeszteni a hitet.
- Politikai tényezők: Sok török közösséget, köztük a goktanrit is olyan muszlim dinasztiák irányították, mint az Abbászidák és a Samanidák. Ezek a dinasztiák aktívan népszerűsítették az iszlámot a török nép körében, és hatásuk létfontosságú volt a vallás terjesztésében.
- Kulturális tényezők: A tengrizmusra hatással volt a szomszédos népek, különösen a perzsák és az arabok kultúrája, akik már felvették az iszlámot. A goktanrik átvették a perzsa és arab kultúra számos elemét, például nyelvüket és írásrendszerüket, és kiszolgáltatták őket az iszlámnak.
- Lelki tényezők: Kulcsfontosságú megjegyezni, hogy a török nép iszlámra való áttérése nem kizárólag külső tényezők hatására következett be. A goktanriak közül sok egyén vonzódott az iszlámhoz annak szellemi vonzereje miatt.
A Szeldzsuk Birodalom terjeszkedése
A szeldzsuk birodalom hatalmas terjeszkedésen ment keresztül a 11. században. Az oguz törökök Toghrul bég vezetésével elfoglalták Perzsiát és Bagdadot, és létrehozták saját királyságukat. Ez a terjeszkedés egészen 1092-ig tartott, amikor is a szeldzsukok több kisebb muszlim királyságot birtokba vettek, és egészen a déli Jementől egészen a keleti Afganisztánig uralkodtak.
Ezt a növekedést egy új katonai alakulat tette lehetővé, amely lehetővé tette a szeldzsukok számára, hogy sokkal nagyobb területre terjesszék ki ellenőrzésüket. Ez idő alatt a szeldzsukok erős nyomot hagytak az iszlámban is az iszlám törvények elterjesztésével Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten.
A törökök első találkozása az iszlámmal
Talán már hallottál arról, hogy a törökök hogyan lettek muszlimok, és milyen befolyásoló tényezők vezettek megtéréshez. Mielőtt azonban megvizsgálnánk ezeket a részleteket, vessünk egy pillantást arra, amikor először találkoztak a törökök az iszlámmal. Az egész akkor kezdődött, amikor a Szeldzsuk Birodalom Rumba (Róma – Kis-Ázsia) terjeszkedett, és magával hozta az iszlám hitüket.
Ekkor lett Tarhan Nizak herceg, Szogdiana uralkodója az első török herceg, aki áttért az iszlámra. A törökök ekkor találkoztak az iszlám kultúrával, amely lassan elterjedt közöttük. Ezt még inkább segítette a talasi csata, amely i.sz. 751-ben történt, és az iszlámot Közép-Ázsia legnépszerűbb vallásává tette. Ezt megelőzően sok török törzs gyakorolta a tengrisim egy formáját, de végül teljes egészében felvették az iszlámot.
Török törzsek és vallásaik az iszlám előtt
Tengrizmus
A tengrizmusba vetett hit, az egyik monoteista hiedelem, a törökök legfontosabb és leghittebb hite. A tengrizmus hiedelmei szerint „Goktanrinak”, az egész univerzum és minden ember alkotójának és tulajdonosának tekintették. A tengrizmus az, aki életet ad az embereknek, és elveszi az életüket, amikor eljön az ideje.
Ennek a vallásnak a képviselőit Kamnak és Baksinak hívták. Kams és Baksi, akik papok voltak, az embereket a vallás terjesztésében irányították. Államok, ahol a tengrizmusba vetett hit látható: ázsiai hun állam, európai hun állam, köktürk állam, kutuk állam, avarok, ujgurok.
A tengrizmus hitében a halál utáni életet hitték. A halál után azt hitték, hogy a gonoszok Tamuba (pokolba), a jók pedig Uçmağba (mennyország) jutnak. Amikor az emberek hittek a halál utáni életben, lovaikkal és személyes tárgyaikkal együtt sírba temették őket.
Az iszlám előtt a törökök eltemették halottaikat a Kurgan nevű sírokba, és balbalokat ültettek a fejükre. „Yuğ” temetési szertartásokat tartottak az elhunytak számára, és a „Yuğ food ” elnevezésű temetési ételeket fogyasztották el.
Az iszlám előtti törökökben az emberek kis ember alakú szobrokat helyeztek a sírjukra. Az általuk felállított szobrok megegyeztek az elhunyt által életében megölt ellenségek számával. Ha életében 100 ellenséget ölt volna meg, akkor 100 kis emberi formájú szobrot állítanának a sírjára. Ezeket a kis szobrokat Balbalnak hívták. A törökök azt hitték, hogy ezek a mézek a mennyben szolgálják majd őket.
Ezek a szobrok készülhetnek kőből és fából is.
A tengrizmus-hitben is volt hagyománya az áldozásnak.
A Koktürktől fennmaradt orkhon-feliratokban az első megfejtett szó a „Tengri” volt.
Bár a papságnak (Kam, Baksı) az első török államokban nem volt befolyása az államigazgatásra, „vallási megértésük” hatással volt az államigazgatásra, mert úgy gondolták, hogy az ország irányításának hatalmát a kagánok kapták. a Göktanri-hit (Kut).
Az a tény, hogy a tengrizmus vallása hatással van az uralkodóválasztásra, azt is mutatja, hogy a törökök vallási meggyőződése hatással van az államigazgatásra.
A tengrizmus vallásban a keleti oldalt szentnek tekintették, mert a nap keletről kelt fel.
Hasonlóságok az iszlám és a tengrizmus között
| Tengrizmus | iszlám |
|---|---|
| Monoteizmus | Egy Istenbe vetett hit (Allah) |
| A bálványimádás tilalma | A bálványimádás tilalma |
| Böjt december hónapban | Böjt a ramadán hónapban |
| Az imarituálék betartása | Az imarituálék betartása |
| Zarándoklat szent helyekre | Zarándoklat Mekkába |
| A jótékonyság és a rászorulóknak való adományozás fogalma | Hangsúly a jótékonyságra és a szegényeknek és rászorulóknak való adományozásra |
| Bizonyos élelmiszerek étrendi korlátozásai | Sertéshús és alkoholfogyasztás tilalma |
Különbségek az iszlám és a tengrizmus között
| Goktanri vallás | iszlám |
|---|---|
| Nincs szentírás | Szentírás (Korán) és hadísz |
| Nincs prófétaság vagy prófétai hagyomány | Hangsúly a prófétaságra és a prófétai hagyományra, beleértve Mohamedet, mint az utolsó prófétát |
| Nincs kialakult vallási törvény vagy jogrendszer | Hangsúly a saría jogon és a jogrendszeren |
| Nincs kötelező zarándoklat | Fizikailag és anyagilag alkalmasak számára kötelező zarándoklat Mekkába (Hajj). |
Az ősök kultusza (animizmus)
Az ősök kultuszában azt hitték, hogy elhunyt őseik szelleme megvédi őket a gonosztól. Buddha megmutatja, hogy az ősök kultuszában van hit a túlvilágban, mint a tengrizmus vallásában. Az „ősök kultuszában” az elhunyt ősöket és az elhunyt ősök tárgyait szentnek tekintették. A kultusz ősi tárgyakat jelent. Az ősök kultuszában elhunyt ősökért áldozták fel.
Totemizmus (halál, földi víz)
Ez a törököknél látott legrégebbi hiedelem. Bizonyos növényeket és állatokat (farkas, sas…) szentnek tekintik és imádják a totemizmus hitében.
A totemizmusban a szent lényeket és állatokat Ongunnak nevezték.
A farkastól való származás mítosza a totemizmusba vetett hit létezését jelzi. A farkas a legfontosabb, a törökök által szentnek tartott állat.
Sámánizmus
A sámánista hit képviselői a sámánok, a kamszok és a baksik. A varázslatot (mágiát) végrehajtó sámánok, kamok és baksi kommunikálnak a dzsinnekkel, és megjövendölték a jövőt. A sámánizmus hite szerint vannak rossz és jó szellemek, az emberek ezekkel a szellemekkel küzdenek. A sámánizmusban a papok célja, hogy mágiával és mágiával gyógyítsák az emberek problémáit.
Természetkultusz (a természet erőibe vetett hit, naturizmus)
A természetkultusz szerint egyes élettelen tárgyakat szentnek tekintettek. Ezekről a szent lényekről azt hitték, hogy mágikus erejük is van. Ezek a szent lények; Hold, nap, ég, folyó, hegy, völgy, domb, szikla, erdő, fa, villám…
Ezeket a lényeket „Iduk”-nak, a lények mágikus erejét „földvíznek” nevezték.
A talasi csata és az iszlám terjedése
A 751-es talasi csata jelentős fordulópont volt az iszlám elterjedésében a törökök között. A csata során a török csapatok a muszlimok oldalára álltak, és a kínai erők vereséget szenvedtek. Ez a győzelem jelentős mérföldkő lenne az iszlám kultúra és hit számára, mivel demonstrálná az iszlám erejét, és több törököt ösztönözne annak elfogadására. Az iszlám kultúrának való kitettség és a muszlim erők hatalmának szemtanúja volt kulcsfontosságú tényező a törökök iszlámra való áttérésében.
Úgy gondolják, hogy ez a csata segítette az iszlámot keletebbre, egészen Mongóliáig terjedni, mert a török törzseket arra késztette, hogy áttérjenek az iszlámra. A talasi csata tehát fontos pillanatot jelent az iszlám történelemben, hiszen nemcsak hatalmát demonstrálta, hanem Közép-Ázsia más részein is segítette befolyását.
